A Heineken Hungária Zrt. ez év márciusától kiszervezte a raktári anyagmozgatási tevékenységet, s ennek keretében a Nagoya Kft. elektromos targoncákat, valamint a gépkezelő személyzetet biztosítja a sörgyár számára.
A Heineken Hungária Zrt. évente 1,8 millió hektoliter sört állít elő, és a késztermékdisztribúciót a két magyarországi gyártóhelyén, Martfűn és Sopronban működő raktáraiból, illetve a Budapesten üzemeltett depóból végzi. A sörgyár teljes raktári kapacitása 24 000 raklap, az átlagos készlet éves szinten 15 000 és 35 000 raklap között mozog, igazodóan a sörfogyasztás szezonalitásához, ezért a júniustól augusztus végéig tartó csúcsidőszakban külső raktári kapacitásokat is igénybe vesznek.
Magyarországról 8 országba irányulnak a palackos, dobozos, hordós kiszerelésű késztermékek, s a cég a hazai piacon mintegy 110 fajta sört értékesít. A raktárakban évente közel 30 000 kamion fordul meg, amelyek az export- és importforgalmat bonyolítják, s ez éves szinten 2 millió raklap mozgatását jelenti, melyhez 37 targoncát használnak. A múlt évben döntött úgy a cég, hogy a késztermékek kiszállításához kapcsolódó anyagmozgatási folyamatokat egy külsős szolgáltatóhoz szervezi ki a gyártótelephelyeken működtetett raktárak tekintetében.
A döntést két tényező motiválta. Egyrészt a tavalyi évben lejárt a targoncaflottánkra kötött lízingszerződés, másrészt két lépcsőben bővítettük, illetve modernizáltuk a soproni gyár raktári infrastruktúráját, melynek keretében rakodórámpákat építettünk a dokkolókapukhoz. Ez utóbbi azért lényeges, mert ennek köszönhetően új rakodási rendszert dolgoztunk ki. Ma már a kamionok közvetlenül a rámpákra tolatnak, így a rakodást hátulról, biztonságosabban tudjuk megoldani, szemben az addig alkalmazott, oldalról, talajszintről történő rakodással.
A kiszervezés hátterében a munkahelyi biztonság – ami cégünknél elsődleges –, a környezettudatos működés és a költségmegtakarítás állt – mondta Kondor Tamás, a Heineken Hungária Zrt. országos raktározási vezetője. Hozzátette: Martfűn a targoncavezetői állomány már 2011-ben kiszervezésre került, ezáltal egyfajta előtapasztalatot szereztek egy külső szolgáltatóval kialakított együttműködésre vonatkozóan. A kiírt tenderre 6 céget hívtak meg, s végül a Nagoya Kft.-vel kötöttek egy 5 évre szóló szerződést, melynek keretében a korábbi gázüzemű gépflottát 32 darab TCM márkájú, elektromos homlokvillás, illetve gyalogkíséretű targoncára cserélték, és a szolgáltató a gépkezelő személyzetet is teljes körűen biztosítja.
A tavalyi évben mérlegeltük azt, hogy ha mind az anyagmozgatásban dolgozó munkatársakat, mind a targoncákat országos szinten egy kézbe adjuk, akkor több előnyre is szert teszünk. Egyrészt nagy rugalmasságot nyerünk a főszezonban, illetve az ezen kívüli időszakban szükséges erőforrások allokálását illetően, hiszen ezt a külsős partner a szinergiák kihasználása révén könnyebben meg tudja valósítani.
Másrészt a kiszervezéssel 5%-os költségcsökkentést is el tudunk éri, mivel a korábbi rendszerben a munkabérek és a lízingdíjak éves szinten fix költségként jelentkeztek nálunk. A szolgáltatóval teljesítményalapú – a tényleges raklapmozgatás alapján kalkulált – elszámolást alkalmazunk, így a költségek a szezonalitáshoz igazodnak – vázolta az előnyöket az országos raktározási vezető. A szakember arra is kitért, hogy Ausztria közelsége miatt a soproni gyárban a korábban felmerülő létszámhiányt nehezen tudták kezelni, s erre is megoldást jelentett az anyagomozgatási feladatok kiszervezése, mivel raktári szinten a targoncavezetők képviselték a legnagyobb foglalkoztatotti létszámot.
Azzal számoltunk, hogy a dolgozók átvételével, a teljesítményalapú elszámolásnak köszönhetően a munkavállalóknak kellő motivációt jelent, ha több raklapot mozgatnak meg, akkor többet is keresnek, és ez előre kalkulálható. Bíztunk abban, hogy a targoncavezetői állomány átvétele zökkenőmentes váltást jelent a dolgozóink számára, hiszen csupán a munkáltató változik, a munkafolyamatok nem.
A megfelelő kommunikáció a dolgozóinkkal elsődleges volt, hiszen a humán faktor kritikus tényező egy ilyen kiszervezésnél, akár a projekt sikeressége is múlhat ezen, ezért az átmenet lebonyolítására egy változásmenedzsment csapatot állítottunk fel. A Nagoya Kft. számára pedig nyílt napokat szerveztünk, amikor is felmérték a folyamatainkat, illetve bemutatkoztak a targoncavezetőinknek.
A kiszervezést úgy valósítottuk meg, hogy minél kevesebb sérülést okozzon az embereknek. Például ugyanolyan zöld munkaruhát kaptak, mint amit korábban viseltek (csak más céglogóval), hogy még ebben se legyen megkülönböztetés a gyárban dolgozóktól, emellett a vízfogyasztást, illetve a nálunk szokásos pénteki sörözést szintén elérhetővé tettük számukra.
A kiszervezés Sopronban 23 főt érintett, s ma már a korábbi targoncavezetőink és raktári operátoraink 90%-a a Nagoya Kft.-nél dolgozik – hangsúlyozta a Heineken szakembere, hozzátéve, hogy a kiszervezéstől a szolgáltatási szint növekedést is elvárták. A szerződésbe belefoglalták azokat az indikátorokat – többek között a szolgáltatás minőségére, a rakodási időkre vonatkozóan –, amelyek alapján a szolgáltatást mérik, illetve azt is kikötötték, hogy az anyagmozgatás ne okozzon állásidőt a fejtőüzemben.
Márciusban indult az együttműködés, de már az első 2 hét után kiértékelést tartottunk a Heineken szakembereivel. A vállalásaink között szerepel, hogy a korábbi 85 perces fordulóidőt 61 percre csökkentjük. Ez azt jelenti, hogy a beérkező kamion ennyi idő alatt rakodja le a göngyölegeket és veszi fel a készárut. Mára már ezt 10%-kal tudtuk javítani, és a rakodási időt 72 percre redukáltuk, így a kamionok sokkal hamarabb hagyhatják el a sörgyár területét.
Egy teherautót jelenleg 10–15 perc alatt töltünk fel raklapokkal. Ez egyrészt az új rakodási rendszernek köszönhető, mivel a Heineken raktári operátorai minden dokkolókapuhoz 2 kamionnyi rakományt készítenek elő, másrészt az általunk eszközölt jelentős beruházásoknak – tett hozzá Horváth Béla, a Nagoya Kft. ügyvezető igazgatója.
„Zöldebb” anyagmozgatás
Az, hogy a korábbi gázüzemű gépeket elektromos targoncákra cserélték, nagyban hozzájárult az anyagmozgatás által okozott környezetszennyezés csökkentéséhez, és ezzel a Heineken CO2-kibocsátása 4,3 tonnával mérséklődött. – A tavalyi évben két referencialátogatást tettünk más gyáraknál, hogy felmérjükaz elektromos targoncák üzemeltetésének költségvonzatát, illetve előnyeit.
A Total Cost of Ownership (TCO) szemléletben gondolkodtunk, s bár az elektromos gépek bekerülési költsége jóval magasabb, mint a gázüzeműeké, az üzemeltetés során megtakarítás érhető el. Hosszú távon számunkra az elektromos targoncák jelentik az optimális megoldást, mivel a futásteljesítmény alapján számolt működtetési, valamint a karbantartási költségek mértéke jóval kedvezőbb, mint a gázüzemű gépeké.
Emellett a biztonsági felszereléssel – például blue spot lámpával, tolatókamerával – ellátott elektromos targoncák a gépkezelők számára is kényelmesebb, ergonomikus munkakörnyezetet biztosítanak – mondta Kondor Tamás. – 1995 óta foglalkozunk targoncák és az üzemeltetésükhöz szükséges gépkezelő személyzet bérbeadásával. A Heinekennel kialakított együttműködést megelőzően a hazai sörgyárak közül már két nagy cég számára biztosítottuk ezt a szolgáltatást, így volt tapasztalatunk az iparágban.
Egy-egy ilyen kiszervezés során a folyamatok felmérésére, és azok optimalizálására fókuszálunk az adott partnercégnél, a helyi feltételek figyelembe vételével, és ennek mentén proaktív, értékteremtő szolgáltatást tudunk nyújtani. Emellett a humán oldal, illetve a kommunikáció elsődleges, mind a szolgáltatás indulásakor, mind a működtetés során, hiszen napi szinten szükséges a partnereink műszakvezetőivel is folyamatosan egyeztetni.
A Heineken esetében minden reggel, a műszak indulása előtt az adott napi feladatokat, valamint a mérőszámokat együtt áttekintjük, s ezt az üzem területén mindenki számára jól látható módon helyezzük el. Ha valamilyen probléma vagy megoldandó feladat merül fel az operáció során, annak okait közösen megvizsgáljuk, s ez alapján intézkedéseket hozunk.
A Heineken 99%-os szolgáltatási szintet vár el tőlünk, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez maximálisan teljesüljön. A többi szolgáltatóval ellentétben mi teljesítményalapú elszámolást alkalmazunk a partnereinkkel, azt azonban nem könnyű megértetni a targoncavezetőinkkel, hogy ha több raklapot mozgatnak meg, akkor a bérezésük is ehhez igazodik.
Jelenleg még az iparágban megszokott órabéralapú bérezés van érvényben a Heineken gyárában dolgozó munkavállalóink esetében. Erre azért van szükség, hogy hozzá tudjanak szokni az új folyamatokhoz és az elektromos targoncák kezeléséhez, az akkumulátorok cseréjéhez, illetve a felelősségi körök is mindenki számára egyértelműek legyenek. A tervek szerint szeptembertől térünk át a teljesítményalapú bérezésre, s ez a hatékonyság szempontjából jelentős előrelépés lesz. Örülök, hogy a Heineken minket választott a projekt megvalósításához, és partnerei lehetünk a zöldebb anyagmozgatás megvalósításában – összegzett a Nagoya Kft. ügyvezetője.
Forrás: https://www.scmonitor.hu
